Felnémet blogja

Felnémet városrész hírei, programjai, lehetőségei. Ha szeretnél a Felnémeten történtekről hírt kapni vagy szeretnél Te hírt küldeni, programot ajánlani, akkor jelentkezz az "Együtt Felnémetért!" levelezőlistára.

Adó 1% felajánlás

Képriport a IV. Lecsófőző Fesztiválról

Dósa Tibor királyi főszakács köszönti a résztvevőket.JPG

 

Indafotó képek


flash counter

Címkék

Címkefelhő

Utolsó kommentek

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Advent

2016.11.26. 00:52 v.any

     2013-11-ho_009.jpg

 

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét és karácsonyig tart. Eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27 és december 3 közé esik, míg a negyedik, utolsó vasárnapja december 18 és december 24 közé.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: 

  • a keresztény egyházi év kezdetét,
  • a karácsonyi ünnepkör kezdetét
  • és az adventi időszak kezdetét.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.

Egyházi szertartások és szokások

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Szentcsalád-járás

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be körülötte. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

Böjt

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket.
A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventi koszorú

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

adventi-koszoru-lila-rozsaszin-webre-kicsi.gif

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 

  1.  hit,
  2.  remény, 
  3.  öröm,
  4.  szeretet. 

  A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  1. Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  2. zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  3. Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya);
  4. Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

adventinaptar.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://felnemet.blog.hu/api/trackback/id/tr1711998978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.