Felnémet blogja

Felnémet városrész hírei, programjai, lehetőségei. Ha szeretnél a Felnémeten történtekről hírt kapni vagy szeretnél Te hírt küldeni, programot ajánlani, akkor jelentkezz az "Együtt Felnémetért!" levelezőlistára.

Adó 1% felajánlás

Képriport a IV. Lecsófőző Fesztiválról

Dósa Tibor királyi főszakács köszönti a résztvevőket.JPG

 

Indafotó képek


flash counter

Címkék

Címkefelhő

Utolsó kommentek

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Egy vélemény Felnémet elszakadásáról és a hajléktalanszáll ügyről

2015.04.18. 22:15 vany

Hajléktalanszálló-ügy: az elszakadással Felnémet csak veszíthet?

Berencsi Benjamin írása 
Mielőtt bárki is eldöntené, kiknek a táborába áll, szívjon egy kis friss levegőt, kortyolgasson egri (ha tetszik, felnémeti) bort, és gondolja át, hogy a felnémeti hajléktalanszálló-ügynél felül-e egy civil szervezetet is folytogató politikai csoport önző törekvéseinek.

 

Kaptunk egy hosszú olvasói levelet a Felnémetre tervezett hajléktalanszálló miatt kirobbant botrány kapcsán. A vélemény nem minősül az Egri Ügyek állásfoglalásának. A hosszú elemzést változtatás nélkül közöljük:

 

Előre borítékolható volt, hogy a hajléktalanszálló Felnémetre való költöztetésének ügyét meglovagolja egy szűk politikai kör, és az Egertől való elszakadás medrébe tereli az erre szolgáló fórumokat. Most, hogy készülőben van a függetlenségi háború, sok kérdésre és tényre érdekes lehet rávilágítani.

 

Az egri önkormányzat hibázott

 

Valóban nem megyeszékhelyhez méltó viselkedést tanúsított Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban EMJVÖ) az ügyben. Egy ilyen kaliberű döntést normális esetben hosszadalmas, körülményes és széleskörű társadalmi egyeztetés előz meg, még a szakmai részt is beleértve. Ugyanakkor a hangadók sem tudták észérvekkel megalapozni felháborodásukat, csak a hajléktalanokkal szembeni ellenszenvüket, és nem tudtak az elkerülhetetlenből legalább valami előnyt kovácsolni, előnyös alkut kötni, kompromisszumot és a társadalmi konszenzust megteremteni. (Az utóbbit Eger sem.) A mozgalom bőrébe ivódott jobbikos jelenlét és aktivitás ráadásul ezt a helyzetet meglovagolva használja föl a felnémetiek frusztráltságát politikai céljaik elérésére. Ugyanis, akik nem támogatják a hajléktalanszálló megépítését, azok nem feltétlenül szeretnének kiválni Egerből.

 

Általánosan elmondható, hogy az önálló településsé válás és az önkormányzat alakításának fénykora a rendszerváltásra tehető. Az új társadalmi-gazdasági berendezkedés, az új alkotmányos és demokratikus jogrendszer lehetőségek sorát nyitotta meg az önkormányzatok előtt. Mindenki papírt és tollat ragadott, éjjel-nappal számolták, hogy mire mennyi lesz az állami támogatás, a központi adók helyben maradó része, és a helyi adók bevétele, sőt, az akkor nemsokára megnyíló különböző EU-s előcsatlakozási támogatásokban is mennyire fognak fürödni. Azonban azóta eltelt 25 év, a törvény többszörösen változott, a lehetőségek szűkültek. Az elmúlt évek centralizációs folyamatai erősen átértékelték az önkormányzatokat. Az állami támogatás összege Magyarország egy településének kiadásait sem fedezi, a személyi jövedelemadó helyi leosztása megszűnt, az ellátott többletfeladatokhoz nem párosul pluszforrás. Ezért minden település a helyi adókra tud támaszkodni (helyi iparűzési adó, építményadó, telekadó, gépjárműadó stb.).

 

 

Régen valóban volt (most is van, de már más tartalommal) egy olyan törvényi passzus (településegyesítés megszüntetése), amely egyfajta "könnyített eljárással” az 1950 után összevont települések szétválhattak. Ám az új települési törvény ezt a továbbiakban ugyanúgy „önálló községgé válásként" értelmezi, így semmilyen megkülönböztetésben nem részesül, ugyanúgy a 98.§ feltételeit kell teljesíteni. A törvény szintén egyértelműen fogalmaz: egy település kiválása esetén mindig(!) község. Várossá válással a községgé válás után lehet próbálkozni, melynek komolyabb kritériumrendszere van. Amennyiben valakinek urbánus illúziói vannak, akkor még azt körülbelül egy 15 évig dédelgesse. (Mellesleg minden évben egyszer van elbírálás és a választások évében nincs.) Hozzá kell tenni, hogy a helyiek döntése és a település állapotán túl politikai akarat is szükséges az ügy végigviteléhez, amely komoly akadályt jelenthet Felnémet számára.

 

Bonyolult előírásai vannak az önállósodásnak

 

Aki kíváncsi az önálló község alakításának módjára és az új településnek kötelezően ellátandó feladataira, annak segít a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. A jogszabály kimondja: választópolgárok kezdeményezésére, helyi népszavazás alapján új község alakítható az olyan – földrajzilag és építészetileg – elkülönült, lakott településrészből, amely választópolgárainak közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására, a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult. A helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni. Az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el. Ezek után falugyűlés, fórum. Utána előkészítő bizottság, mely javaslatát az illetékes minisztériumba (BM) küldi meg, melynek minisztere március 31-ig határozatot hoz, hogy felterjeszti-e vagy sem. Ha nem, bukott a dolog, ha igen, akkor haladunk tovább (felülvizsgálat kérhető → bíróság dönt. Bíróság nem peres eljárásban elutasítja, vagy megsemmisíti a miniszteri rendeletet, és tovább küldi a köztársasági elnöknek. Ebben az esetben fellebbezésnek helye nincs.) Ezután népszavazás. Eredményessége esetén az önkormányzatok közt megkezdődik a vagyonmegosztás. Megállapodás hiányában lakosságarányában kell megosztani, illetve a magyar igazságszolgáltatás dönt immáron peres eljárásban. Majd az önálló község megalakul, mindenki „boldog”.

 

Felnémet esetében a határokat illetően is nehéz dűlőre jutni, de nem lehetetlen. Jelenleg Felnémet-Nagylapos városrész létezik a területszerkezeti anyagokban előbbi M1.13., utóbbi M1.14. kód alatt. Azonban attól, hogy Felnémet-Nagylapos frigye biztosnak látszik, egy önkormányzati rendelettel szét kell választani az önállóvá válás esetében. (Mellesleg attól, hogy az önkormányzati rendeletek sora egy városrészként kezeli, attól még a Felnémet és Nagylapos közti határ létezik, pontosan ott, ahová a geodéták kimérték a Felnémet táblát az OBI áruház elé.) Főleg azért, mert Felnémet akar önálló lenni, másrészt Nagylapos városrész magába foglalja az Északi (Csebokszári) lakótelep egy jelentős részét. Azonban, ha a város ehhez hozzányúl, akkor helyi kezdeményezésre figyelembe kell venni Berva leválasztását is Felnémet városrészről.(Maga Berva is egri forrásból épült egri vagyon, a lakosok túlnyomó része is egri és egri identitású.) Ezért a helyzetkép valahogy így nézne ki:

 

De, ha mégis ragaszkodunk az 1961-es határokhoz, akkor a lakótelep népének jórésze is szavaz. (Mindez nagyjából 16 000 polgár.) Köztes változat nincs, hogy ami kell nekünk, azt kérjük, a lakótelep meg csak maradjon, hiszen így nevetség tárgyává tenné a jogrendszerünket és magát a jogalkotót annak letéteményeseivel együtt. Vagy az 1961-es határokkal szavaz lakótelepestül, vagy jelen állapotban bevásárló-negyed nélkül. Véleményem szerint a törvény ilyen extrém esetet nem tisztáz, ezért az alkotmánybírósági állásfoglalásokat is érdemes értelmezni, amely szintén alátámasztja a fentiekben leírtakat. (Az előkészítő bizottság által az Ötv. 52.§ (2) bekezdése alapján elkészített javaslatban meghatározott közigazgatási területre az új község választópolgári közösségének nincs alanyi joga. (1124/E/2004. AB. határozat). A terület meghatározása az új és régi önkormányzat közötti megállapodás, vagy ennek hiányában bírósági döntés eredményeként történhet meg (Ttv. 13. §). Kivételt képez ez alól az az Ötv. 53. §-ában szabályozott eset, amikor a községegyesítés megszüntetésekor – eltérő megállapodás hiányában – a község területe megegyezik az egyesítést megelőző területtel.)

 

Van olyan település, amely jól járt az elszakadással

 

A felnémeteiek pozitív mintája: 1996 márciusában a Kazincbarcikához tartozó Berentén helyi népszavazás döntött a településegyesítés megszűntetéséről. Az akkori jogszabályok szerint 1999-ben a köztársasági elnök önálló községgé nyilvánította Berentét. A két település közti közigazgatási határt hosszú hónapokon át tartó tárgyalás után sem sikerült kialakítani, ezért a megyei bíróság döntését kérték. Az akkori (már nincs hatályban) 1990.évi LXV tv. (Ötv.) 53. § passzusa szerint „eltérő megállapodás hiányában a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területtel”. Valamint: „eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene”. Kazincbarcika számos tanulmánnyal támasztotta alá, hogy mekkora hátrány érné: a város elvesztené 20 százalékát, aktív ipari területének 28 százalékát, az iparűzési adó Berentén 1 lakosra 518 ezer forint, míg Kazincbarcikán csak 13 ezer forint jutna, valamint minden közszolgáltatást csak Kazincbarcikán tudnak igénybe venni. Ennek ellenére 2 év és 10 hónap tárgyalás után a bíróság Kazincbarcika vagyonmegosztás elveinek megállapítására irányuló keresetét részítéletben elutasította, mivel a közigazgatási határ jogerős megállapítása után külön indítandó vagyonmegosztási perben kell a vagyonmegosztás elveiben és a konkrét vagyonmegosztásban dönteni a bíróságnak. Végül 2001-ben a bíróság I. fokú ítéletet hozott, mely szerint az 1954. évi közigazgatási határt állapította meg. Az sem volt meghatározó, hogy az eltelt közel 50 év alatt jelentős gazdasági-társadalmi változások következtek be. Természetesen Kazincbarcika fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságon, Berente mint alperes, ellenkérelmet adott be. A Legfelsőbb Bíróság 2003. február 27-én meghozott ítéletet hatályon kívül helyezte és az I. fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat meghozatalára utasította. Egyben településszervezési szakértőt vettek igénybe. A Legfelsőbb Bíróság jogelemzése szerint megállapodás hiányában automatikusan nem áll helyre a korábbi terület, hanem válik lehetővé annak bírói úton való meghatározása, hogy melyik határ garantálja a működőképesség sérelmének elkerülését. A különbség az, hogy Berente területén ipari létesítmények foglaltak helyet az ősi települési határon belül. Felnémet esetében ez a lakótelep nagy részét is érinti. (Veresné dr. Jakab Zsuzsanna 2005. Egy „szétválás” anomáliái, avagy Kazincbarcika és az önállóvá váló Berente 6 éves története, Jegyző szaklap, Budapest.)

 

Így a helyzet legegyszerűbb megoldása (volt már rá precedens), hogy az önálló településsé válás előtt még egy népszavazásnak kell döntenie Felnémet határairól. (Úgy ahogy Eger esetében kiválhat Felnémet, úgy Felnémet esetében is szavazhat Nagylapos és Berva a hovatartozásáról.) Mivel a jog ismét kinyilatkoztatottérdemes elfogadni az ábrán található határokat, nagy valószínűséggel ebből dolgozhat majd Felnémet.

 

Felnémet lakossága 4765 fő a 2011.évi népszámlálás alapján, a választásra jogosultak száma október 12-én 4019 fő volt, de könnyítésképpen kerekítsünk 5000-re. A lakónépességen belül a 14 éveseknél fiatalabbak aránya 17,3 százalék, a 19-59 év köztiek aránya 61,5, a 60 éven fölöttiek aránya 21,2 százalék. A lakásállomány 1630 db ingatlant foglal magába. (Eger Megyei Jogú Város, Integrált Városfejlesztési Stratégia 2014-2020).

 

Tévhitek a várható bevételekről


Mivel megállapodtunk 5000 főben, így is le kell vonnunk 38,5 százalékot (1925 fő) a 18 éven aluliak és a 60 éven felüliek miatt. Így kapunk 3075 aktív korút, amiből a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 39,2 százalék (1203 fő), így már csak 1872 fő aktív korú, rendszeres munkajövedelemmel rendelkező felnémeti polgár marad. Bár ez a tény az ügy szempontjából irreleváns, hiszen a jövedelemadó a központi költségvetést illeti meg, elköltésre pedig hol máshol lenne elköltve, mint Egerben. (Egy ügyes és jóravaló, Felnémethez hasonló település pont az ilyen bevételeket köti magához. A megtermelt jövedelmet helyi elköltése a helyi vállalkozások beindítását segíti elő, ami újabb polgárokat, vállalkozásokat vonz a településre.)

 

A helyi iparűzési adó okoz a legtöbbek számára fejtörést, olykor orbitális tévedéseket hallani felnémetiektől. Korsós László, az egri önkormányzat Adó irodájának vezetője előadta, hogy a Felnémet közigazgatási területére vetített iparűzési adó Eger iparűzési adó bevételének 2 százaléka. Ez a 2 707 000 000 forintból 54 140 000 forintot jelent. Ez a HIPA-bevétel nagy valószínűséggel a Lesrét utca 71. szám alá bejegyzett Omya Hungária Kft. év 50 millió feletti befizetéséből származik. Ugyan a potenciális helyi népszavazás alapját képző közigazgatási határ mizériáját a föntiekben vázoltam, azért mégis a felnémetiek szeretnek ácsingózni a nagylaposi bevásárló-negyed helyi adóira. Bizony kardinális kérdés, hiszen egy vállalkozásnak valóban csak a telephelyén kell helyi iparűzési adót fizetnie (TESCO-GLOBÁL Áruházak Zrt. esetében Budaörs), viszont ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. Így Egernek is csurran-csöppen valami. Mivel az tudjuk, hogy pl. a TESCO 4 833 000 000 forintot fizetett be az országban(!) helyi adókat, így csak találgatni lehet, hogy az egri áruház bevételéből és eszközállományából számított Egerbe befizetendő HIPA mennyi lehet. De mivel ez adótitkot képez, találgatásokba kár lenne belemenni, mivel a TESCO áruház a városrész jelenlegi közigazgatási határai szerint nem Felnémethez tartozik, így tárgyalása értelmetlen. Ugyanez érvényes a többi áruház esetére is. Mivel az OBI áruház pont a határon fekszik, az onnan érkező bevétel az esetleges vagyonmegosztás tárgyát képezheti.

 

Eger építményadó-bevétele 953 millió (25 498 ingatlan) forintot tesz ki, amely a Felnémetre becsült lakásállomány-arányos része (lakosság aránya 9,1 százalék, lakásállomány: 1630). Mindez Felnémet számára 60 896 700 forintot jelentene. Persze ez csak becsült adat, mivel az alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. (Eger Megyei Jogú Városban alkalmazott adómértékek [60 Ft/m2/év - 1700 Ft/m2/év között] az önkormányzati rendeletben találhatóak. [A törvény alapján adóztatható maximális adómérték 2014. január 1-jétől: 1821 Ft/m2/év])


Eger gépjárműadó-bevétele 140 millió forintot tesz ki, mely a Felnémetre szintén becsült lakosság-arányos része a városrész számára 12 740 000 forintot jelentene, ha feltételezzük, hogy az ezer főre jutó gépjárművek száma ugyanannyi mindenhol. Az adó alapja a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). Tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával.

 

Egy sikeres önálló községgé válás előkészítői ügyesen lobbiznak és hoznak a településükre bejegyzett cégeket, melyek az adójukat helyben fogják befizetni. Például máris növekedhet a Felnémeten befizetett helyi iparűzési adó mértéke, ha az intenzív lokálpatriotizmustól fűtött Bódi Zsolt (a Felnémetért Lokálpatrióta Egylet elnöke) saját tulajdonú, 2013-ban 96 518 000 forint árbevételt produkáló, 2 és 10 millió forint közötti adózási eredményű, 2 fő létszámú cégét (BÓDI MŰVEK Kft.) Felnémetre jegyezteti be, és a továbbiakban nem a Felsőtárkányi önkormányzat kasszáját gyarapítja.

 

Önálló önkormányzat, több képviselő

 

Az, hogy miben változna a felnémetiek élete látatlanban, sokakat izgathat. Belegondoltunk-e abba, hogy jelenleg 1 egyéni képviselője van Felnémetnek az egri közgyűlésben, önálló településként viszont a saját képviselő testületbe 6 listást képviselőt és 1 polgármestert kell majd választani a választási törvény értelmében? Hozzá jegyzőt, hivatali apparátust és a kisebbségi önkormányzatot is finanszírozni kell egy kis állami segítséggel. Mindezt a saját büdzséből. Tiszta-e a kép, hogy egy önálló Felnémetre már helyközi (magasabb) tarifával kerül megoldásra az egri tulajdonú városgondozás által a szemétszállítás? Érthető-e az, hogy a tömegközlekedést meg kell rendelni a Volántól és az innentől kezdve nem csak úgy jár? Annyi busz jön, amennyit a település fizet. Illúziója senkinek se legyen, a bérlet és jegybevételek soha, sehol (Magyarországon) nem fedezi a megrendelés költségeit. Ez egy olyan településnél, mely lakosságának döntő többsége Egerben dolgozik, intéz ügyet, vesz igénybe szolgáltatás, több mint pengeélen táncolás. Nem félünk-e attól, hogy az orvosok elvándorlásának korában egy labilis és törékeny lábakon álló szegényes településről – még ha az egészségügyi alapellátás intézményi fenntartását biztosítani is tudjuk – az egészségünk őrzői biztosabb megélhetést helyre vándorolnak és orvoshiány lép föl? És nem kell ahhoz Norvégiáig menni. Tudatában vagyunk-e annak, hogy Eger turizmusából származó bevételéből már nem részesülünk tovább, Felnémetre pedig nincs miért idelátogatni? Hogy a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium fenntartását (személyi jellegű kiadások) hiába vette át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az üzemeltetést (az épület fenntartása, rezsije, karbantartása) továbbra is a településnek kell megoldania? Ezzel a forráshiány miatt veszélybe kerülhet az országban is rangos intézmény léte. Az épület állagromlásából, a rosszabb megközelíthetőség miatti a tanulói veszteség miatt az intézményfenntartó a gimnázium Egerbe való áthelyezési összevonással verheti bele Felnémet koporsójába a sokadik szöget. Egy település lecsúszása és tönkremenetele a helyi értelmiség elvándorlásával, a helyi gondolkodók véleményformáló és közösségszervezők elvesztésével kezdődik. Márpedig a gimnázium nélkül a „két osztályos” általános iskola kongana a Pásztorvölgy jelképeként díszelgő épületben. Az óvoda esete ugyanez, csak megfűszerezve azzal a ténnyel, hogy a fenntartás is az önkormányzat feladata, itt az állam a gyermekek utáni normatív támogatásán kívül (amely a tényleges költségek töredéke) semmilyen költségvetési támogatásra nem számíthat.

 

Vajon milyen konfliktushelyzettel fog találkozni első körben egy önálló Felnémet, amikor kibukik, hogy nem az a problémás, hogy a bárminemű szociális ellátásra szorulók száma magas, hanem hogy az erre leosztott állami támogatás szintén nem fedezi a folyósítandó segítséget? Ez egy szegregálódó társadalom képét vetíti a szakma elé, ahol a rászoruló emberek igen kellemetlenül fogják érezni magukat lakókörnyezetükben, viselni azt a társadalmi megvetést, amit a nettó befizető állampolgárok sugallnak feléjük, mondván: "A segélyetek elviszi a falu pénzét". Hisszük-e, hogy az elválás után Felnémet hozzájuthat értékteremtő és a lakosság számára hasznos beruházást támogató pályázathoz? A pályázat elbírálásánál sok-sok szempontot vesznek figyelembe, de Felnémet kettő szempont miatt sok pályázattól is elesik. Az egyik, ami az EU-intézmények gránitba vésett elve: hány ember, hány uniós polgár élvezheti majd a beruházást, hány polgár érdeke, hogy az a beruházás ott és akkor megvalósuljon. Ez konzorciumi partnerek nélkül nem fog menni. A másik problematika az operatív programok megtervezett támogatandó területei. Azaz, mire érdemes pénzt költeni. Az előző költségvetési időszakban (2007-2013) boldog-boldogtalan épített körforgalmat, fürdőt (Baranya megyében majd egy tucatot), szökőkutat, kerékpárutat stb. De az új költségvetési időszak (2014-2020) már nem preferálja annyira az infrastruktúra-beruházásokat, mint régen, a látványberuházást már, ha tehetik kerülik az önkormányzatok, s nem vesznek föl ezért hitelt, hogy az önrészét megszerezze. Amiket preferál, azok a beruházások viszont Felnémet számára elérhetetlenné válnak partnerek nélkül. Hacsak nem arra hajtanak a potenciális döntéshozók, hogy a városrész a kiemelten hátrányos helyzetű térségeknek szánt pályázatokat szeretné bezsebelni. Természetes lesz-e továbbra is, hogy egy-egy régi bukdácsolós útszakaszt felújítanak és mellette a lámpatestek fényözönt szórnak ránk a sötét felnémeti éjszakában? Mert már akkor a saját kontónkra kell azt is megoldanunk. És rájövünk-e végre, hogy az ingatlanjaink esetleges elértéktelenedésének eredője nem egy hajléktalanszálló lesz, hanem a fenti településrombolás?

 

Jó úton járnak az elszakadást harsogók?


A helyzet elmérgesedése érdekes kérdést vet fel: vajon jó úton járnak-e a "freedom-funok", hogy a felnémetieket Eger ellen hangolják. Vajon jó dolgok születnek-e abból, ha a szomszéd "nagytestvér", aki gazdasági-politikai és közhatalmi súlyánál fogva többet tud ártani egy friss településnek, mint az önállóság adta előnyök nyújtanak. Ne feledjük, hogy az országgyűlési képviselőt kvázi Eger választja, hiszen a választásra jogosultak több mint a fele Egri ebben az új és furcsa Heves megye 01. számú országos egyéni választókerületben, mely Szarvaskőtől Poroszlóig tart! Ne feledjük, hogy a megye legnagyobb adózói, befolyásos döntéshozói, állami és megyei szakmai szervek vezetői és intézményei, a tudás és innováció, a gazdasági erőfölény, a hosszú évek alatt kialakított bel- és külföldi jó kapcsolatok mind Eger serpenyőjét nyomja a mérlegen! Bármi is történik, Egerrel a jószomszédi viszony megőrzése, a jó kapcsolat ápolása létkérdés. Nem csak a felnémetieknek, hanem minden agglomerációs településnek. És jegyezzük meg, ma Magyarországon egy önkormányzat hatékonysága az érdekérvényesítő erejéből fakad. Felnémet a településhierarchiában elfoglalt helyénél fogva ez az erő igencsak nem elegendő. Nem fogja elfogadni a szakma azt az érvet, hogy Felnémet Eger mostoha gyeremeke lenne, mert az idősoros statisztikák nem ezt mutatják. Nem volt Felnémetnek olyan képviselője illetve Egernek polgármestere, aki mostohaként bánt volna a városrésszel. Akár Rázsi Botondot, akár Vizi Gyulát és elődjeit nézzük. Az a kifogások sora, hogy "de az uniós pénzből van", az igaz, de remélem tudja, hogy attól még a város/képviselők vért izzadva dolgoznak rajta. Hiszen a pályázatot meg kell írni, a hatás- és megvalósíthatósági, üzemeltetési tanulmányt el kell készíteni, az önrészt előteremteni, a területrendezés jogi oldalát végigvinni, a közbeszerzést lebonyolítani satöbbi. Vagyis: senki ne úgy képzelje el, hogy Rázsi Botond telefonált Brüsszelbe, hogy "Építhetünk-e kerékpárutat a laposra?", és erre azt mondták, hogy igen, majd egy bőrdzsekis uniós tisztviselő fekete táskában átadja a pénzt. Nem. Akármennyire is hihetetlen, de ezek a pályázatok nem gyerekjátékok, sem előkészíteni, sem megírni, sem megnyerni, sem megvalósítni nem könnyű.

 

Érdemes szemezgetni az önálló községgé válás azon feltételeivel, melyeket a fent is idézett törvény megszab. Felnémet minősített többsége valóban el akar szakadni, vagy csak tízmilliókat dobunk ki a büdzséből? Vajon elérjük-e az országos infrastrukturális szintet? Vajon az önállóság nem fogja-e veszélyeztetni a lakosság kiválás előtti életszínvonalát, lehetőségeit, a település statisztikai mutatóit? Vajon képes lesz-e továbbra is biztosítani a helyi szolgáltatásokat ugyanazon a színvonalon, vagy továbbra is az egri ellátórendszert terheljük (akkor már nem egriként), és ott tartunk majd, ahol a part szakad? Sokszor halljuk; "Szarvaskőnek is megérte!". Mi történt Szarvaskőben 2002-es kiválása óta? A remek kis fesztiváljaikon kívül semmi. Ugyan az az agglomerációs települések ékeibe szorult pici falucska. Lehet, hogy megérte nekik, de ezt még senki nem látja realizálódni, és ha 13 év alatt mindez nem sikerül, nem valószínű, hogy a jövőben változna a helyzet.

 

Megmaradna a függés Egertől

 

Szakemberek tapasztalatai szerint ma a településrendszer nem bír el több osztódást. Ezt jól mutatja régen a jól működő kistérségek, ahol a települések mindennemű közszolgáltatásaikat közösen kívánták intézni, megrendelni. A várossá nyilvánítás mindig politikai kérdés, egyfajta elnöki "kegy", így az önálló községgé válás nem csupán szakmai kérdés, sőt. A területi fejlődés természetes iránya ugyanis az integráció: a napi térkapcsolatok, pályák mentén egyre szorosabb az együttműködés, a területi munkamegosztás elmélyülése. A településföldrajz hisz abban, hogy sokszor több, akár morfológiailag is különálló lakott hely alkot egyetlen funkcionális településegységet. Ideális esetben a közigazgatási rendszer arra törekszik, hogy ezekre a funkcionális kapcsolatra épüljön, azokat tükrözze. Felnémet csak egy fél település: túlnyomóan lakóhely, annyira szorosan összefonódott Egerrel, hogy különválasztásuk értelmetlen lenne. Nem lenne más, mint egy megyeszékhely perifériáján lévő alvótelepülés, ahol reggel fölkelnek az emberek, elmennek dolgozni Egerbe, este pedig hazajönnek. Emellett mindennemű tevékenységeiket (a rekreációt kivéve, hiszen ezért is költöztek ide) Egerben végzik. Nyilván egy kisebb településnél előny lehet a polgárközelibb igazgatás, egyfajta demokrácia-szuficit. Egy ekkora településnél a személyes kapcsolati hálók igencsak fontosak lehetnek, ugyanakkor gyengül a bázisa a politikai pluralizmusnak, mi több, a település humán erőforrásai is kérdéses, mire elegendők. Mindenképpen korlátozottabb a kapacitás, ami egy ilyen helyen felmerülhet.

 

Sajnos nem egy Százhalombatta vagyunk jövedelmező kőolaj-finomítóval, sem egy Paks egy atomerőművel, sem egy Budaörs a „Tesco-palotával”. Humánerőforrásainkon kívül arra támaszkodhatunk, ami a határainkon belül van. Szívünkre téve a kezünket bevallhatjuk: mindez nem sok. Egy (még) ide bejelentett kőbánya, pár tucat egyszemélyes vállalkozás, például a hőn szeretett Erzsikénk a Pásztorvölgyben, vagy éppen a fel- ill. fel nem kutatott geológiai „kincseink”.

 

Tudatlanság vagy szándékos félrevezetés?

 

Sokszor gondolnánk, hogy amit otthon kigondolunk, vagy józan paraszti észnek tartunk, vagy amit mások a szánkba adnak a pásztorvölgyi iskola aulájában, az jó és egyértelmű. Azonban nem tudunk szellemi párbajt vívni a mozgalom azon tagjaival, akik a hatályos törvényeket magyarázzák (szándékosan vagy hozzá nem értésből) félre, vagy nem tudják/nem akarják értelmezni.

 

Ha valaki azt gondolja, hogy Felnémet a Kővágó-térig fog tartani, aki azt hiszi, hogy egy általános és középiskola üzemeltetésének és egy óvoda fenntartásának és üzemeltetésének költségeit az állami támogatás fedezi, az téved. Aki azt hiszi, hogy az amúgy is veszteséggel dolgozó Volánnak nyereséges helyközi buszokat küldeni Felnémetre, aki azt hiszi, hogy az egészségügyi alapellátás költségeit az állami támogatás fedezi, aki azt hiszi, hogy a közvilágítás és útfenntartás költségeit Felnémet ki tudja nyögni, aki azt hiszi, hogy a jóléti kiadásokat (segélyek, támogatások) maradéktalanul és igazságosan ki tudja osztani, az téved. De aki azt hiszi, hogy a tízszeresére duzzadó felnémeti önkormányzati apparátus olcsóbb lesz, aki azt hiszi, hogy a kötelezően ellátandó feladatait el tudja látni új helyi adók kivetése ill. meglévőek emelése nélkül, aki azt hiszi, hogy Felnémeten megvalósult volna ennyi beruházás Eger és a konzorciumi partnerek segítsége nélkül, szintén tévúton jár. Aki azt hiszi, hogy Felnémetnek ma lenne ennyi lakosa és ekkora új ingatlanállománya a kiköltözött egriek nélkül, aki azt hiszi, hogy Felnémet kiválásával az EMJVÖ tulajdonában lévő ingatlanban nem kezdődik meg a kötelezően ellátandó hajléktalan-ellátás, az téved.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://felnemet.blog.hu/api/trackback/id/tr658027628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.