Felnémet blogja

A Felnémeti Civil Kerekasztal gondozásában, Vágner Lászlóné szerkesztésében hamarosan megjelenik a Felnémetről szóló könyv. A tervek szerint a Felnémeti Esték keretében kerül majd megrendezésre a könyvbemutató január 27-én, pénteken.

Ha valaki szeretné még előfizetni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén megteheti:
ann55@freemail.hu
30/4909566

BÜKK | A Bükki Nemzeti Park igazgatójává nevezte ki múlt év októberében a vidékfejlesztési miniszter Grédics Szilárdot. A természet szeretete az új vezető fő jellemzője.
Mik ezek?

A barátokkal való együtt zenélés miatt költözött Zalából Heves megyébe frissen végzett erdőmérnökként több mint húsz éve. A szakmája, az erdő és a természet szeretete pedig itt tartotta Grédics Szilárdot.

– 1987-ben végeztünk a soproni egyetemen, akkor kerültem az Egererdő elődcégéhez. Ózdon kezdtem, majd két év után kerültem Szilvásváradra erdőgondnoknak. Szakmai pályám legboldogabb négy éve volt, mert ott terepi erdésznek éreztem magamat. Onnan ismét Egerbe kerültem az Egererdő központjába, majd 10 évvel a kezdetek után, 1997-ben kerültem vissza erdészetvezetőnek Arlóba. 2004-től pedig a kisüzemek összevonását követően Szilvásváradra.

  Grédics Szilárd. Az új igazgató úgy látja, a Bükkre ki lehet tenni a megtelt táblát. Partnerséget szeretne a turizmusban. Az új igazgató úgy látja, a Bükkre ki lehet tenni a megtelt táblát. Partnerséget szeretne a turizmusban.

Az erdészettől most a természetvédelem bástyájához, a Bükki Nemzeti Park élére került. Arról, hogy miben lett más a munkája, így beszél:
– Alapjaiban nem változott. Legfeljebb most több eszközöm lesz arra, hogy felhívjam a figyelmet a természet védelmének fontosságára. Az alternatív természetvédők szerint a természet ott kezdődik, ahol a „természetvédelem” tábla ki van téve. Pedig a természet mindenütt jelen van. Én nagyon fontosnak tartom, hogy a nem kiemelt helyeken is ráirányítsuk az emberek figyelmét erre. Értem ez alatt például a borsodi válságövezetet, azért onnan a példa, mert ott dolgoztam. Ismert, hogy ebben a térségben a falopások károsították legnagyobb mértékben az erdőket. 2010-ben szigorodott a törvény, az elkövetőktől elkobozzák a lopáshoz használt eszközöket, sőt elzárással is sújthatóak. Ez tapasztalataim szerint jelentősen visszaszorította a falopásokat. Nem is értem, miért kellett erre több mint húsz évet várni.
 
Az egyensúly megteremtésére van szükség a turizmus és a természet között.
A Bükk hegységre lassan ki lehet tenni a megtelt táblát – tartja a szakember. – Rengetegen próbálnak a térség jó adottságaira rátelepedni, abból hasznot húzni. A turizmus nagyon fontos terület, nem ellene vagyok, csupán azt szeretném, ha megtalálnánk az egyensúlyt. A természet értékeit csak addig tudjuk élvezni, amíg tönkre nem tesszük azokat. Ezért én elsősorban a közös gondolkodásra helyezném a hangsúlyt.

Guti Rita
Forrás: www.heol.hu
Fotó: Ötvös Imre
További részleteket a Heves Megyei Hírlap keddi (01. 03) számában olvashat.

A Felnémeti Gondozási Központ januári klubprogramja

• január 2. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00)
• január 3. Élménybeszámoló a szilveszteri estéről és Új évi fogadalmak
• január 4. Egészség délután  (praktikus ötletek egészségünk érdekében (beszélgetés) vérnyomásmérés, testsúlymérés, masszírozó eszközök használata)
• január 5. Klubgyűlés
• január 9. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00)
• január 10. Új Évi babonák – kötetlen beszélgetés
• január 11. Egészség délután  (praktikus ötletek egészségünk érdekében (beszélgetés) vérnyomásmérés, testsúlymérés, masszírozó eszközök használata)
• január 12. Szólások – közmondások – játékos vetélkedő
• január 16. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00)
• január 17. Activity- társasjáték
• január 18. Egészség délután  (praktikus ötletek egészségünk érdekében (beszélgetés)  vérnyomásmérés, testsúlymérés,masszírozó eszközök használata)
• január 19. Játék és muzsika – zenei vetélkedő
• január 23. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00)
• január 24. Irodalmi tea délután - klubtagjaink kedvenc költői, írói, előadó: Kocsor István klubtagunk
• január 25. Egészség délután  (praktikus ötletek egészségünk érdekében (beszélgetés) vérnyomásmérés, testsúlymérés,VÉRCUKORMÉRÉS, masszírozó  eszközök  használata)
• január 26. Könyvtári órák
• január 30. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00)
• január 31. Diétás tanácsok (különböző betegségek esetében), vendégünk: Kurucz Erzsébet

 
Állandó programjaink
fizikai – szellemi torna, társasjáték, kézimunkázás, olvasás, TV nézés, zenehallgatás 
Bővebb infó: tel.: 36-30-393-1216 A programok 13:30- tól kezdődnek!!!

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

Hitet tenni jöttünk a hegyre és tisztelegni elődeink emléke előtt.
Hitet tenni jött, akinek szépanyái, szépapái szerepelnek régi iratokban, sárgult fényképeken.
Hitet tenni jöttem azokkal, akiknek gyermeke már itt született és azokkal is, akik itt rakták le a családi fészek alapjait és vallják: Felnémet az én otthonom.

Hitet tenni jöttünk Felnémet múltjára, hagyományokkal gazdag jelenére és ígéretes jövőjére.
Ezért szólítom az ősöket.
Szólítom az élőket.
Szólítom a hősöket, akik vérüket hullatták az egri várban, a Rákóczi istenért és szabadságért folytatott harcában, az 1848-as szabadságharcban, a világot pusztító I. és II. háborúban.

Szólítom a hétköznapi hősöket, akiknek nevét nem jegyezte le a krónikás, akik fogták az ekeszarvát, a szőlőkapát, a fejszét és dolgoztak családjukért.
Ők voltak, akik az egri püspökség alapítása idején művelhetővé tették a határt, házaknak alapot ástak, falat emeltek és füstölgő kéményeik hirdették: új hazát foglaltak a Bükk őrköveinek tövében.
Mikor érkeztek ide? A király IV. Béla oklevelének tanúsága szerint a szent királyok által adományozott falú volt Felnémet. Joggal feltételezhetjük, hogy a település Szent István és Szent László korában már létezett, mint arról megbizonyosodhatunk az említett oklevél szövegében.

1241-ben a falu menekülő lakosai láthatták az egri várhegyen felcsapó lángokat, ahol a tatár sereg pusztított, gyilkolt, felégette azt a hiteles helyet, amely minden bizonysággal tartalmazta ennek a falunak is az első írott említését.
A király húsz évvel a muhi ütközet, a megszálló tatárok kivonulása után 1261. szeptember 9-én Pál mester fehérvári prépostnak diktálja az egri püspökség valamennyi birtokát tartalmazó oklevelet, amelyben Felnémetnek több faluval együtt, első írásos említését találjuk:
Így sorolja: Feltárkány, Altárkány, Felnémet, Eger, továbbá Tihamér, Magyartálya, Nagytáklya, Maklár, Keresztesfölde, Endréd, Apáti, Szihalom, Izsépfája, Buda, Abony, Déázsmássziksuzó, Kerecsend, Bakta, Fedémes…

Az idő végtelen mély kútjából a régészek még régebbi korokból itt maradt emlékeket hoztak fel, így tudjuk, hogy az Eger patak völgye már az őskortól lakott hely volt. A római korból származó érméket is találtak a község területén
Tudjuk, hogy az első okleveles említés előtti időkben a 12. században II. Géza királyunk uralkodása alatt Lüttich környékéről származott német-flamand telepes csoport szállta meg a patak partját. Felnémet ettől a német települő csoporttól vette nevét. Évtized múltán e telepesek megmagyarosodtak.
Felnémet ősi, középkori telephelye az Eger pataktól nyugatra a patak völgyében volt. Ezen ősi telephely egyetlen szilárd kőanyagból épített emlékének, a kápolnának alapjai még 1710 körül láthatók voltak.

A templomdombon Eger urai és a várkatonaság házakat, pincéket, présházakat építettek, a felnémetiek szőlőt műveltek, az egri püspökség borait kezelték. Felnémet a középkorban a megye egyik legnépesebb települése, mezővárosa, Eger virágzó külvárosa lett.

Szomszédságában a Barátbérc aljában állott az egyetlen magyar rend a pálosok monostora. Ennek létezését ma is rom-maradványok igazolják.

Nagy Lajos király idejében már fönnállott az egri vár és a kisebb szarvaskői vár, az egri püspöki uradalom középpontjában. A teherviselő sorsba kényszerített ínségből - a korábban többé-kevésbé független jogállapotú földművesekből - kialakult a magyar jobbágyság, megterhelve a földesúrnak fizetendő súlyos szolgáltatásokkal, pénz,- és terményadókkal, ingyen robottal.
Felnémet is teljes egészében jobbágyfalu lett az egri püspökség földesurasága alatt, az egri várhoz fizette az adózásokat, melyek nemcsak a várban lakó püspök és udvartartása, hanem a várban szolgálatot teljesítő várkatonaság ellátásának céljait is szolgálták.

Mátyás király idejéből, 1486-ban is találunk forrást a településről. Felnémet lakossága minden évben fizette a súlyos szolgáltatásokat, de a legendás király korának terheit nem lehet összevetni a halála után, a magyar királyság megszűnését követő korszak nemzetpusztító terheivel. Megtapasztalták ezt a felnémetiek már mohácsi csatavesztés évében, amikor török rablócsapatok portyáztak a környéken, egészen Miskolcig, pusztítva és fosztogatva. A kettős királyválasztást követő évtizedekben Felnémet Eger várának sorsában osztozott.
A pusztulás folyamatának áldozatává vált a pálos rend is. A felnémeti szerzetesházat a pálosok 1548-ban hagyták el.

A török 1552. szeptember havának első napjaiban megjelent Eger falai alatt, ahová a felnémeti férfiak egy része Dobó István hívására bevonult a várat, a hazát védeni. Az egriek dicsőségétől volt hangos Európa.
Dobó István a török elvonulása után a várvédelemben érdemeket szerzett védők megjutalmazása iránt előterjesztést tett az uralkodóhoz s ebben a jutalmazási javaslatban felnémeti Kovács Jakab kovácsmestert a várvédelem legnagyobb hősének nevezi.
Mellette az ugyancsak Felnémetről bejött Gergely nevű ácsmester érdemeit emeli ki Dobó. Megjutalmaztak további hat megsebesült felnémeti jobbágyot és egy hősi halált halt felnémeti férfi özvegyét. Nevük méltó az említésre: Egres Mátyás, Pap Máté, Laudo Benedek, Dobó Demeter, Rigó János, Szabó Tamás, illetve a hősi halált halt Kacsika Tamás. Jutalmazott felnémeti mesteremberek voltak: Kovács Jakab Kovács Lőrinc és János, Molnár Mátyás s az említett Gergely mester.

Felnémetet az 1552. évi ostromból dicstelenül visszavonuló török bosszúból szeptember 17-én felgyújtotta. De ennél is tragikusabb következménye lett annak, hogy 1596-ban Eger vára a török kezébe került. Felnémet elpusztult, lakatlanná vált 110 évre.
A három puszta falu határát 110 éven keresztül az egriek használták. A felnémeti szőlőhelyet, melynek kiterjedése háromszorosa volt az egri szőlőhegyekének, a török uralom vége felé az Egerbe települt rácok használták s róluk nyerte a Ráchegy nevet, míg korábban felnémeti hegy volt a neve.
Eger várát - 1687. december 17-én félévig tartó elkeseredett ostrom után végre sikerült fölszabadítani a török uralma alól, a törökök elvonultak Eger környékéről.
Ennek a holnap éppen 324 évvel ezelőtt történt nagy eseménynek az emlékére hagyományt teremtő szándékkal választottuk ezt a napot, hogy az ősökről és a 750. évfordulóról megemlékezzünk.
Felnémet újjáépítése 1706-ban történt. Telekessy püspökföldesúr 1706. január 10-én Felnémet megszállítását szabályozta. Ez a telepítési okmány így hangzik:
„Akik felnémet régi mezővárosnak régi helyét, mely Heves vármegyében volt, meg akarják szállani, legyenek böcsületes, jó hírű-nevű catholicus emberek, senki máshoz jobbágy szolgálatbéli kötelességen ne legyenek, se pedig egriek, másképpen Egernek fogyatkozására esnék Felnémet megszállítása. A házaknak épülete legyen azon a dombon, mely alatt régi jelen kész pincék vannak. A régi faluhelyet gyümölcsös és veteményes kerteknek felosztassák a megszálló lakosok közt.”
A 110 éves elnéptelenedés után Felnémet lakossága az ország legkülönösebb tájairól terelődött össze. A Rákóczi-féle szabadságharc utolsó éveiben, a kuruc-labanc csapatok gyakori átvonulásai, a katonák beszállásolásával kapcsolatos terhek és az 1710. évi pestisjárvány elől jórészt elmenekültek innét az új lakók, úgy hogy csupán 10 család maradt Felnémeten.
Csak 1711-ben, a szatmári békekötés évében kapott Felnémet ismét új betelepülőket. Ez volt Felnémet második újjáépítése, de lesz még egy harmadik is, erre később visszatérek.

1848-ban eltörölték a jobbágyságot, megszűnt a robot és a dézsma minden jobbágy öröktulajdonul kapta meg azt a földmennyiséget, amelyet eddig a jobbágytelek állományaként a földesúri szolgáltatások ellenében bírt. Véget ért Felnémeten is a jobbágynyomorúság kora.
Az 1848/49-es szabadságharcból ismerhetjük három felnémeti honvéd nevét: Lóczi István, Német Ferenc és Nagy János.
Fájdalmas, de itt szólni kell a világégések áldozatairól. Az I. és a II. világháborúból is kivette részét a község. A világégésben több mint száz hősi halottal áldoztak a felnémeti családok.

Óriás lépésekkel haladva idéztem részleteket község történetéből, az itt élő emberek kitartásának tanúságáról. 750 évet nem lehet, de nem is kell összesűríteni, hiszen bennünk él, azokban, akik itt élnek és teszik dolgukat családjukért és a közösségért. Akit a település története teljes részletességgel érdekel – nos azok igénye sem marad teljesítetlen, hiszen megismerhető lesz a FELNÉMET HELYTÖRTÉNETE kiadványból, amelyből idéztem az előzőekben. A kiadványt a Felnémeti esték januári találkozásán mutatjuk be.

Felnémet betelepítése óta első osztályú helynek nyilváníttatott, földjének viszonylag nagy termékenysége miatt. Az itt élő szorgalmas nép nemcsak megőrizte hagyományait, de kiváló adottságait gazdagítva ma is Eger legdinamikusabban fejlődő városrésze.
A tenni akarók között éppúgy találunk 18. században letelepült utódját, mint a harmadik - az 1980-as évektől napjainkig tartó - betelepítés képviselőjét. Sokan némi irigységgel veszik a felnémetről érkező híreket, de egyben példaként is elismerik, mint a magán segíteni akaró és tudó közösséget.

A nagy fordulat a városrész rehabilitációjával kezdődött. Ez látható eredményeket mutatott fel. Ugyanakkor legalább ilyen horderejű, de még kevésbé látható közösségfejlesztő munka folyik a hétköznapokban. Mert a megszerzett értéket megőrizni, az örökölt hagyományt megőrizve folytatni, emberségünkhöz nélkülözhetetlen ünnepeket megtartani – ezekhez egymást tisztelő, a mások gondja iránt fogékony és a jövőt itt tervező emberek által alkotott közösség szükséges.
Látható és láthatatlan értékeinkre legyünk büszkék, mert ez a mi válaszunk az ősök felé. Látható és láthatatlan sorolom a teljesség igénye nélkül: gimnázium, amely nemcsak a tudás, de a kultúra, a közösségerősítő ünnepek fellegvára, a civil ház, amely több már, mint találkozóhely, a könyvtár, amely otthont adott emlékezetes találkozásoknak, a korszerű rendelő, a szép terek, parkok, felnémeti hősök emlékművei, értékek, amelyért aggódó emberek közösséget a felnémeti civil kerekasztalt létrehozták.
S új már közösen tervezett és szervezett ünnepeink: majális, közösségi nap, búcsúi lecsófesztivál, a felnémeti szüret és most a téli időszakra tervezett Felnémeti esték. Tetteink a felszín alatt nem mindig látványosak, - „…fecseg a felszín, hallgat a mély..” - de a közösség ereje csendben növekszik.
Itt ez a kő és tábla - legújabb közös tettünk eredménye.
Mert jöhet jó és balsors, mint annyiszor bekövetkezett már e völgyben. Sikert és tragédiát erős közösségek képesek torzulás nélkül hordani, elfogyás nélkül elviselni.
Tamási Áron: „Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne.”- a felnémetiek otthon vannak a világban.

Szólítom az összegyűlt tanúságtevőket, hogy Felnémet első okleveles említésének 750 évfordulóját tegyék hitelessé azzal, hogy ezt a hagyományt a Kovács Jakab kovácsmester kultuszának közös tervezését az elkövetkező évek felnémeti vállalkozásává emelik.
Szólítom a tenni akarókat, mert a felnémeti kaláka szelleme erős, erre az örökségre alapozva joggal bízhatunk abban, hogy az elkövetkező években hagyományaink, magyarságunk ápolásában elkötelezett emberek közösségévé fejlődik.

Tegyük ezt itt az emlékezés és a közösség jövőbe vetett hitének szimbolikus köve mellett, mely Wass Albert sorait juttatja eszembe:

„…Maradnak az igazak és a jók!
A tiszták és a békességesek,
Erdők, hegyek, tavak és emberek!
Jól gondolja meg ki mit cselekszik.
Lyukasztják már fenn az égben a rostát,
És a csillagok tengelyét olajozzák
Szorgalmasan az angyalok.
És leszen csillagfordulás megint:
És miként hirdeti a biblia:
Megméretnek az emberek…
Ki mint vet azonképpen arat.
Mert elfut a víz, csak a kő marad,
A kő marad!”

Hitet tenni jöttünk, ezért ne feledjük a Prédikátor intését és értsünk belőle: „…ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének;…”
Isten áldása legyen minden jóakaratú felnémeti emberen.

(Elhangzott 2011. december 16-án, Felnémet első okleveles említésének 750. évfordulóján, az emlékkő és táblaavató ünnepségen.)

Újévi köszöntő

Adjék Isten minden jót,
öt-hat tyúkot, jó tojót,
hízott disznót, sok hurkát,
tele pincét, kamarát,
sonkát, kolbászt, szalonnát,
gond ne bántsa a gazdát.
Adjék Isten szép vetést,
rengő-ringó jó termést,
békesség és szeretet,
töltse meg a szívetek:
az új esztendőben !

Bort, búzát, békességet,
fát, füvet, feleséget,
diót, disznót, derelyét,
pénzt, paripát, pecsenyét,
ebben az új esztendőben!

(Népköltés)

A Felnémeti Civil Kerekasztal szeretettel hívja és várja az idén 750 éves Felnémet lakóit és vendégeit a jubileumra emlékező programjára

Gál Sándor - történelmi áttekintés
Pacsirta Dalkör - Adventi énekek
Emléktábla avatás és emlékkő állítás

Helyszín: Hősök parkja, a templom mellett
Időpont: 2011. december 16. péntek 17 óra

Forró teával, forralt borral és sok szeretettel várjuk!

Együttműködők:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Felnémeti Gondozási Központ, Egri Kulturális és Művészeti Központ

Kedves Felnémetiek!
 

December 18-án, 14.00 órakor a negyedik adventi gyertyát gyújtják meg a könyvtárnál.
Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak a szervezők. 

 Fotó>>>
http://gsmgirl89.blogspot.com/2010_11_01_archive.html

A Felnémeti Gondozási Központ decemberi klubprogramja

december 12. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00) Klub karácsonyfájának díszítése (a torna után)
december 13. Karácsony váró teadélután – versek, adventi énekek előadók: klubtagok és a gondozónők
Szent Család
december 14. Karácsonyi koncert az „ÉNEK”-ben (10:00)
Egészség délután (praktikus ötletek egészségünk érdekében (beszélgetés), vérnyomásmérés, testsúlymérés, masszírozó eszközök használata)
Szent Család
december 16. Szent Család
december 17. Szent Család (szombat)
december 18. Szent Család (vasárnap)
december 19. Nagyi fitness klub (torna zenére 10:00)
Szent Család  
december 20. Receptklub – Karácsonyi finomságok (sütőtökből)
Szent Család
december 21. Egészség délután (praktikus ötletek egészségünk érdekében ( beszélgetés) vérnyomásmérés, testsúlymérés, masszírozó eszközök használata)
Szent Család
december 22. Ajándékozási ötletek kicsiknek és nagyoknak - kötetlen beszélgetés    
december 27. Könyvtári órák – Újévi szokások
december 28. Egészség délután  (praktikus ötletek egészségünk érdekében (beszélgetés), vérnyomásmérés, testsúlymérés,VÉRCUKORMÉRÉS,  masszírozó eszközök használata)
december 29. 2011. év eseményeiről készült DVD felvételek megtekintése

Állandó programjaink
fizikai – szellemi torna, társasjáték, kézimunkázás, olvasás, TV nézés, zenehallgatás
 
Bővebb infó: tel.: 36-30-393-1216 A programok 13:30- tól kezdődnek!!!

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

A Szeta Egri Alapítványa tisztelettel meghívja Önt

SZAKMAI EGYEZTETŐ FÓRUM következő találkozójára, melynek témája:

KOROSZTÁLYI PROBLÉMA VAGY A VÁROS PROBLÉMÁJA?
- Nyíltan az egri közösségi-szórakoztató terek és a fiatalok szórakozási nehézségeiről -

Vendégeink:
Karsai Viktor – EGRIX
Tóth Péter – Bíboros
Ráki Csaba – Broadway Stúdió

Moderátor: Weil Zoltán Iván

Ideje: 2011. december 8. 15 óra
Helye: Felnémeti Civil Ház (Eger-Felnémet, Kovács Jakab u. 102.)

Dr. Farkas Zsuzsanna
Kuratóriumi elnök