Felnémet blogja

Felnémet Eger északi kapuja, remek adottságokkal a munkahelyteremtéshez, és egy élhető, szerethető kertvárossá váláshoz. Nagyon szeretek itt lakni.
Vannak azonban hiányosságai is, amiket én magam is naponta tapasztalok. Egyik fő tennivaló a helyi buszközlekedés ésszerűsítése, a járatok sűrítése. Gyermekemet minden nap hordom busszal óvodába, saját bőrömön érzem, mennyire el van szabva Felnémet busz-ellátottsága Eger többi városrészéhez képest. Programom első állomása a buszközlekedés ésszerűsítse.
A másik fő probléma a bölcsődés-óvodás korú gyermekek elhelyezése, kell még egy intézmény a Pásztorvölgybe is. Több alternatívám is van a megoldásra, az egyik egy konténeróvoda felépítése, amely összegszerűen nem sokkal olcsóbb, mint a hagyományosan épített, csak éppen 3-4 hónap alatt készen van. Országszerte működnek ilyen óvodák nagy elégedettséggel. Programom második eleme a gyermekek részére egy intézmény létrehozása.
 
De a főfő probléma az, hogy a város évtizedek óta nem költ eleget általában sem Felnémetre, el kell menni a Bervára, az embernek leszakad a veséje az utakon, alig van játék a játszótereken, a Berva Rt telepét sok helyen fölveri a gaz, tele van a településrész kihasználatlan telkekkel, az Almárvölgyi utca a város szégyene lehetne. Mégpedig azért, mert hagytak megépülni gyönyörű, igényes házakat úgy, hogy a vízelvezetés megoldását nem követelték meg a kivitelezőtől, és a város sem csinálta meg utólag. Hagyják, hogy Almárba sokan életvitelszerűen kiköltözzenek, de a szennyvízelvezetés nincs megoldva, egy kiásott kútból az ottaniak saját vizüket isszák vissza. Ezeket felül kell vizsgálni, megoldást kell találni. A patak felőli oldalban lakók nyakig sárosan juthatnak be a házukig, számukra mind a Felvégi út végétől, mind a 25-ös főútról normális utat kell építeni. Nyílt titok, hogy a Berva felé vezető utat nem akarják felújítani, hiszen két közút és egy vonatsín keresztezi egymást, óriási pénzbe kerülne. Programom harmadik eleme tehát az infrastruktúra modernizálása úgy, hogy az évtizedek óta elhanyagolt részeket is bevonjuk.
 
Szerepel a programomban többek között még a hiányosságok pótlása mellett Felnémet kulturális felvirágoztatása is. Hagyománnyá kívánom tenni a Magyarok Vásárát azért, hogy a helyi lakosok rendszeresen közvetlenül juthassanak magyar termelőktől származó jó, olcsó élelmiszerekhez, iparművészeti termékekhez. Ez kedvez mind a termelői oldalnak, - hiszen az értéket képviselő étkeknek, tárgyaknak újra lesz kínálata -, és kedvez a vásárlóknak is, hiszen folyamatosan jó minőségű termékhez juthatnak, szemben a nagy bevásárlóközpontokban kapható kommersz, tömeggyártott termékekkel. A vásár szervezése, lebonyolítása jó példát állít a gyerekek elé is, megtanulják, hogy munka nélkül nincs dicsőség, de ennek ellentételezésére az is igaz, hogy ha összefogunk és közösen dolgozunk valamin, akkor annak óriási eredménye van, a lelket is nemesíti, erőt és biztonságot ad.
A fenntartható fejlődés híve vagyok, azonkívül foggal-körömmel támogatom a tőke helyben maradását, a helyi termelőket és alkotókat kell segíteni, nem a külföldieket. Jelszavam: legyen jobb, legyen több minden, ami magyar!
 
A Magyarok Szövetsége teljesen pártsemleges, és mindenfajta érdekcsoportok támogatásától elzárkózik. Célunk az értékteremtés, megőrzés, és közvetítés, a tenni tudó és akaró emberek összefogása, a civil kezdeményezések segítése. Sok civil egyesület pártkatona lesz idővel, hiszen a működésükhöz szükséges pénzt pártoktól kapják. A Magyarok Szövetsége egymás segítésével működik, az anyagiakat is így teremti elő. Van gazdaboltunk, ahol a vásárok közti időben adhatja el termékét, kinek  mije van. Van csereklubunk: ha neked van pl. egy zongorád, de szeretnél angol nyelvvizsgát tenni, én meg egy nyelvtanár vagyok, akkor te adod a használaton kívüli zongorát, én meg adok neked cserébe 100 angolórát. Így zajlik a dolog, Mindenki azzal segít, amije van. Ez így nagyon naivnak látszik, tudjuk, de nem baj, inkább naivak legyünk, mint agresszívak.