Felnémet blogja

Felnémet 1960-tól Eger városrészévé lett. A falu elvesztette korábbi önállóságát, és lassan ugyan, de elindult az urbanizáció útján. Azért mondom, hogy lassan, mert kezdetben a „nagy testvér”-től, Egertől kevés támogatást kapott. Ahhoz, hogy a városi rang előnyét is érezzék a felnémeti lakosok, éveknek kellett eltelnie. Ma már szemmel láthatóak a pozitív változások, s ezek áldásaiban az egykori falu lakosai részesülhetnek. Felújították az utakat, kényelmes közlekedés könnyíti meg a városba való eljutást. Igaz viszont, hogy a régi helyi szolgáltatás (boltok, kisipar) elsorvadt.
Felnémetnek sajátos kultúrája, népszokása volt, népviselete is, palócos nyelvjárása is eltért az egriekétől. Utcanevei őrizték a hagyományt, s ezek mind a természetes szemléleten alapultak.
Hasonlóan az ország más településeihez, az utcaneveket az elmúlt mintegy 50 év alatt többször megváltoztatták, a döntések mindig fent születtek, amelyek előbb a helyi községi, később pedig a városi tanácshatározataiban öltöttek testet. Soha sem kérdezték meg a felnémeti embereket, akik között akadtak olyanok is, akik jól ismerték a falu múltját, hiszen gyerekkoruktól fogva ide kötődtek. Így például Németh András tanár urat, a falu szülöttét, a Felnémet hagyományait haláláig őrző és gyűjtő lelkes népművelőt.
Közismert, hogy a legtöbb faluban megtalálhatók az Alvég, Felvég (esetleg Alszeg, Felszeg), Újsor, Kertalja stb. elnevezések. Ezek a nevek jól mutatják település szerkezetét, hiszen az Alvég a déli, a Felvég pedig északi „végére” utal. A sor utótagú közterületi névben pedig az tükröződik, hogy csak egy sor házból áll az utca. De ha később be is építették mindkét oldalát, a sor elnevezés megmaradt, noha tulajdonképpen már utca lett.
A Nagysor és az Újsor korrelációból kikövetkeztethető, hogy az előbbi a falunak központi helye lehetett, míg az utóbbi egy újabban keletkezett közterület. Török Sándor Konstantin a felnémeti dialektusról írt tanulmányában (Magyar Nyelvőr 1896) ezt a Nagysort nevezi Bíró sorának, mivel feltehetőleg itt laktak azok a gazdagabb személyek, akik közül a falu bíróját választották. Az említett szerző tanulmányában olvasható az alábbi népdalidézet: „Êrre gyere, ne menj âra / Nem menny a Bíró sorára / Híres lányok laknak âra”, / Be van a kapujok zárva.” A híres jelző feltehetőleg a módosságra, rátartiságra utal.
A cikk itt folytatódik>>>