A Felnémeti Macok Fesztiválon a szokatlan, ám annál ínycsiklandozóbb ételkülönlegességek mellett a csapatépítés, az összetartozás is fontos „alkotóelem”.
Töltött macok, macokfeltétek: az idei, immár negyedik Felnémeti Macok Fesztivál is bővelkedett a gasztronómiai különlegességekben. A helyiek egyik legkedveltebb ételének titkos összetevőit a tizenkét – zömében helyi kötődésű – csapat tagjaitól igyekeztünk megtudni. Az első izgalmas összetevő, amivel szembesültünk, a párolt káposzta volt.
– Párolt káposztához kevertük a burgonyát, majd egy kis tojás, liszt és jó sok fokhagyma, kömény került bele – sorolta a Tetemvári Kappanok egyik tagja, Molnár Sándor, majd egyik csapattársa viccelődve félbeszakította: ne árulja el az összes titkos összetevőt. Az egyébként is izgalmasnak ígérkező mackot különféle feltétekkel tették még ízletesebbé.
– Kolbászhúst tettünk a macokba, „macok-dogot” is sütünk: a tésztába tekertük a virslit. Ha beleharapunk, igazán roppanós – árulta el a Felnémeti Népdalkör csapatának tagja, Petőné Barta Judit. Kíváncsiak voltunk, hogy az egyébként elég folyékony macok tésztába hogyan sütik bele a virslit.
– Nagyon technikás az elkészítése. Én régebben lángost sütöttem – a titok ott és a macok-dognál is a vizes kéz. Ügyesen kell beletennünk a forró olajba, hogy a kezünk meg ne égjen – hívta fel rá a figyelmet a csapattag.
A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium napsütötte udvarán szépen sorban sültek csapatonként a tócsni-különlegességek.
A Felnémeti Népdalkör csapatától nem messze füstölt szalonnás, bacon szalonnás, petrezselymes, zöldfűszeres és borsikafűvel ízesített tócsnik sültek az olajban, de igazi tökös macokkal is készült a fertálymesterek csapata. Próbasütéseket természetesen végeztünk, ahol ha adódott valami problémás, azt a szombati napra tudtuk korrigálni. Úgy számoltuk, hogy öt perc alatt ki is sül egy-egy macok. Az alap minden esetben a burgonya és a liszt, valamint a fűszerek: bors, vegeta. Medvehagymával tálaljuk – nyilatkozta Merczel Imre. Ő már az állagából meg tudja állapítani, hogy megfelelőek-e a hozzávalók arányai, de érdeklődésünkre kétharmad burgonya és egyharmad liszt arányban határozta meg a jó macoktészta titkát.
Vallusné Andi és családja aktív civil életet él, ahogy ő fogalmazott, amikor csak tudnak, bekapcsolódnak a helyi szervezésű programokba, így a Macok Fesztiválra is neveztek. Csapatuk, a Vallus-sock a macok alapját a hagyományos tésztából készítette, ám a feltéttel „bolondították” meg igazán az ételt.
– Darált füstölt csülökből: mustárral, sóval, borssal és újhagymával készítettünk egy húskrémet, amit kínálunk a macokhoz, ezt tesszük a tejfölös-fokhagymás feltét fölé, valamint paradicsomsalátát is kínálunk – szeretjük a zöldségeket és szerintünk illik is a macokhoz – osztotta meg lapunkkal.
Egy összeszokott baráti társaságnak mi is lehetne tartalmasabb közös kikapcsolódás, mint nevezni egy főző-sütő versenyre: így tettek a népviseletbe öltözött Gázbetyárok is. Tették ezt azért, mert különleges macokjukat már eddig is sokan dicsérték.
– Egyedileg találták ki az önteteket, szószokat, amiket a hagyományos macokra tesznek, ami azért formájában különbözik a megszokottól. Saját titkos recept alapján készülnek a feltétek – mesélte a csapat női tagja, aki megjegyezte, hogy a csapat igazi különlegessége a baráti összetartásban rejlik.
Rázsi Botond egri alpolgármestert arról kérdeztük, hogyan emelhető ki a gasztronómiai fesztiválok sorából a Felnémeti Macok Fesztivál. Véleménye szerint a titok abban rejlik, hogy Felnémet mindig is gondosan ügyelt arra, hogy megőrizze sőt, erősítse és színesítse is saját arculatát – ekképp a tájegység egyik jellegzetes ételével.
– A macokra, mint „alapanyagra” és a felnémeti összetartozásra már építhető egy ilyen fesztivál – jegyezte meg az alpolgármester. Rázsi Botond azt reméli, hogy a csapatok száma évről-évre csak növekedni fog. A felnémeti mackokat szintén helyi kötődésű emberek zsűrizték. Ahogy az már megszokottnak mondható, a Macok Fesztvált is az egész család számára kikapcsolódást nyújtó programokkal egészítették ki, így teljessé téve az élményt.
Ízletes csemege sokféle elnevezéssel
Talán nincs is még egy magyar étel, amit nyelvünk olyan sok névvel említene, mint ezt. Néhány elnevezés és a tájegység, ahol használják: tócsni, toksa (Észak-Magyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség), gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumpliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye). Emellett a rösztike, a harula, röstiburgonya, lepkepotyi név is ismert. Az egyik legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név. Érdekes, hogy lengyel nyelvterületen placki néven ismerik, ám például itthon is látni étlapon így az étel elnevezését. Az egész elnevezés kérdéskört tovább bonyolíthatja, hogy a krumpliprószánál és cicegénél tejfölt használnak, bár az eredeti tócsni alaprecept tojást és fokhagymát tartalmaz.
Forrás: heol.hu
Utolsó kommentek